Július közepén Trinecben voltunk, szlalom EB-n vettünk részt. Csehország keleti csücskében a lengyel határ mellett van egy szuper kis létesítmény, a Steel Ring. Érdemes megnézni!
Technikás pálya szintemelkedéssel és több pályanyomvonal lehetőséggel.
Összesen 106 résztvevő volt az eseményen 11 ország képviseletében. A nemzetek versenyében a harmadik helyet érte el a kis delegációnk a Szlovákok és a Csehek után.
Én a két évvel ezelőtt használt MX-5-el vettem részt a versenyen. Többek között azért is, mert ezzel az autóval kvalifikáltam magam az EB-re.
Csak a helyszínen dőlt el véglegesen a kategória, amiben indultam. Ez a bizonytalanság elsősorban az autóba szerelt kompresszornak és a rendező szabályrendszerének volt köszönhető. Nem egyformán értelmeztük a kiírást.
Okozott némi fejtörést a gumiválasztás is a verseny előtti héten. Próbáltam a költségeket ésszerű keretek között tartani, de nem akartam, hogy elússzon a gumiválasztáson (spóroláson) egy jó eredmény. A kategória változás nem tett keresztbe teljesen, de azért tudtam volna optimalizálni, ha előre tudom a pontos helyzetet.
Azért mentünk, hogy kihozzuk az autóból a gumikből és belőlem, amit lehet. A kétnapos verseny alatt összesen 10 felfutásunk volt. Naponta 5-5, két külön nyomvonalon. Amiből az első mért edzés, a többi pedig az eredményt meghatározó futam volt.
A lebonyolítás érdekessége az volt, hogy egy-egy mért futam után a sorrend szerint pontokat kaptunk. Tehát nem számított, mekkora különbséggel érted el a futamon belül a helyezést, csak az, hányadik voltál az adott futamon sorrendben.
Az első nap első felfutása után nem voltunk túl lelkesek. Szinte zéró tapadásom volt, folyamatosan forogtak a hátsó kerekek. Bár harmadik időt futottam, nem voltam boldog. Az elsőtől másfél másodpercre voltam.
Az első éles futamra másik gumit tettünk. Ez volt a jobb szett. Két használt puha keverékű szettett vittünk. Az egyik frissebb volt, picit jobb állapotú és egy könnyű felnin volt. Ez került bevetésre, hátha így jobb lesz a helyzet. Jobbnak is éreztem, de csak picit. Sikerült 3 tizedet javítani. Az ellenfeleknek viszont inkább 1 mp körül volt a javulás. 5 hely. Na ott volt egy pillanat, amikor azt gondoltam, kb mehetünk haza.
Na de nem szoktam én feladni. Indult is a telefonálgatás, meg helyben a beszélgetés. Próbáltam infót gyűjteni, hogy kinek mi a tapasztalata az általam használt gumikkal.
A második futamra lementünk arra a nyomásra, amit nagyon minimumnak mondtak, de a gyári ajánlás alatt volt. Javítottam 2 mp-et, második hely.
“Most kezdünk versenyezni!” – mondtam Nikinek, amikor láttam az eredményt.
De nem csak én javítottam, hanem az ellenfelek is. Aznap egy 4. és egy 3. helyezést gyűjtöttem. Összesítésben 4. helyen álltam, úgy hogy a 2. és a 3. is 2 pontra volt tőlem.
Minden futamban mentünk még le a guminyomással. Itt már minden tapasztalat és ajánlás alatt jártunk, de működött. Legalábbis magunkhoz képest javultunk.
Második nap. Új pálya. Edzésen 3. hely. De 4 mp-re voltam az elsőtől. A mért futamra javítottam egy mp-t, de az első 4,5-et! Mi van ezekkel? 5. hely.
Második futam. Még 6 tized faragás, 3. hely. A harmadikban elment egy bója a nagy igyekezetben. Bár 9 tizedet javítottam, nem kerültem előrébb.
Ha jól emlékszem itt volt a pont, hogy megnéztem, még megverhet-e az ötödik.
Utolsó futam. Itt már azért elég pontosan megvolt, mit akarok csinálni.
Teljes koncentráció, meg minden.
Az első kör végén egyik bója keresztben fekszik előttem. Korrigálnom kellett, hogy ne menjek keresztül rajta, viszont emiatt rásodródtam a rázókőre, amiből csúszás lett. Pár tized biztos elment, de nem hagytam kizökkenni magam. Amikor a második kör végén megint ott hevert előttem, akkor azt gondoltam, ott dögöljél meg, én biztos nem fogok még emiatt tizedeket veszíteni. Átgázoltam rajta, de úgy hogy a felrajzolt helyére nem mentem rá.
Nyilván behúzták bójahibának.
Ahogy kiszálltam, indultam a Racecontrollba a Gopro felvétellel a kezemben. Közben az autóra elkezdték visszaszerelni az elvileg rosszabb gumiszettet. Minden menet végén a lágy keverék ajánlott felső hőmérséklete feletti gumival jöttünk le. Ha azzal visszamegyek, korcsoláyzni fogok tudni csak.
Kaptam új felfutást.
Az eredményt nézve vakartuk a fejünket. 1,3 mp javulás az elvileg rosszabbnak gondolt szettel. 1 mp-re voltam még így is az elsőtől a harmadik helyen.
Így végül az EB 4. helyzés lett meg, meg egy nagy zsák tapasztalat és tanulság.
Köszönöm Fehér Janinak, hogy belerántott ebbe a kalandba és egyben gratulálok is neki! A Supercarokat nem számolva ő volt a leggyorsabb.
Gratula még Orbán Petinek, akivel folyamatosan próbáltuk segíteni egymást (az eredményből is látszik, főleg ő engem 🙂 ).
A magyar szlalom bajnokságban csapat és autótársam Orbán Krisztiánnak is gratulálok, aki szintén negyedik lett az ő kategóriájában. A második napon megmutatta, hogy kicsit több teszteléssel sokkal élesebb is lehetett volna a küzdelmük.
Szepesi Petinek is kijár a gratuláció a Masters 3. helyezésért.
És az abszolútban legjobban szereplő Gyöpös Leivnek is gratuláció! Szép volt!
A szervezés nagyon átgondolt volt. Szlovák bajnokikat csinál a csapat. Profi weboldal, minden infó elérhető. Bójahibák RealTime bekerülnek az időmérés rendszerébe. Le a kalappal.
Lesz, amit mi is átveszünk belőle! 🙂
Köszönöm azoknak, akik segítettek bármilyen formában:
Posh Garage, Koburger Soma, Mohácsi Ákos, Lengyel Csaba, Niki, Orbán Péter, Orbán Krisztián, Fehér János, Dandé Dani, Kiri Máté.
Az autó alatt Rezsnyák Tomi féle AST futómű volt és továbbra is EBC fékek segítettek, hogy jó helyen tudjak elfordulni.